A szem szerető figyelme - a kézírásról

Van-e összefüggés az íráskép és az intelligencia között?

Molnár Csaba

http://mno.hu/migr_1834/a-szem-szereto-figyelme-887110

2011. szeptember 27., kedd 00:00

Mára alig maradt amerikai tagállam, ahol a kötelező tanterv része a kézírás oktatása. A változtatás támogatói szerint a kézírás a mai komputerizált világban már fölösleges. Ám a tollal való betűvetés és a gépírás idegi szinten is egyenértékű tevékenység volna?

A következő témákra, kérdésekre válaszolva írjon kézírással egy néhány oldalas esszét (motivációs levelet), amelynek tartalmát bizalmasan kezeljük: Mi életének legfőbb célja? – ma már szinte nincs is álláshirdetés e tételmondatok nélkül. A jelentkezéseket rostáló személyzetis valószínűleg nem az írás tartalmára figyel (azt ugyanis bárki kipuskázhatja az interneten található ezernyi minta közül), hanem a kézírásra. Gazdagabb cégek gyakran továbbadják a leveleket grafológusoknak, akik azt állítják (és abból élnek), hogy az íráskép alapján következtetni tudnak az illető személyiségére. E cikkben nem foglalkozunk a grafológia sokak által vitatott tudományos megalapozottságával, de az tény, hogy a jelenlegi szokások közepette kézírás nélkül bajos álláshoz jutni.

Az Egyesült Államokban – legalábbis az oktatás irányítói szerint – más a helyzet. Bár a folyamat évek óta tart, legutóbb Indiana és Nyugat-Virginia szövetségi államokban szüntették meg a kézírás kötelező tanítását az általános iskolákban, vagy csökkentették a kötelező írásórák számát. Ezzel párhuzamosan a „következő generációs alaptanterv” rendelkezései szerint nagyobb hangsúlyt kell fektetni a billentyűzeten történő gépírás oktatására. Sokan e hírek hallatán hajlamosak világvégét vizionálni, mondván, néhány éven belül az amerikaiak még a nevüket sem tudják majd aláírni. A valóság azonban az iskolák szintjén más képet mutat.

A Vanderbilt Egyetem felmérése szerint, bár a legtöbb államban már nem lenne kötelező, az iskolák kilencven százalékában megtanítják a gyereket kézzel írni. Az írásórák száma azonban drasztikusan csökkent: naponta talán tíz percet foglalkoznak ezzel az iskolában. Nem meglepő hát, hogy egyre több gyereknek okoz nehézséget a kézírás és a zsinórírásnak is nevezett folyóírás olvasása. Bár ellenkező irányú változásra is akad példa: Floridában, ahol már 2006-ban kikerült a tantervből a kézírás, most újra kötelezővé tették azt.

Kimutatták, hogy az amerikai, SAT-ként ismert, kézzel kitöltendő egyetemi felvételi teszt értékelésekor sokat számít az íráskép. Ha valaki szépen, olvashatóan ír, akkor az egyébként közepes teljesítményét jóval társai fölé értékelik. Viszont ha olvashatatlan, a javítók nem vesződnek vele, és megbuktatják. Ezt a gyakorlatot az általános iskolai tanítóknál is felismerték. A billentyűzet mellett érvelők szerint ez nem helyes, hiszen az íráskép és az intelligencia között nincs összefüggés. A számítógépek használata így objektívebbé is teheti a gyerekek teljesítményének értékelését.

Az általános iskolai tanítók nagy része arról számol be, hogy a főiskolán senki nem tanította meg neki, hogyan kell a kézírásra tanítani a diákokat. Ha azt nézzük, hogy az emberek milyen módszerrel rögzítenek információkat, illetve mely csatornákon kommunikálnak egymással manapság, a reform kezdeményezőinek akár igazuk is lehet. Viszont érdemes a kézi és a gépi írás mélyebb, idegélettani különbségeit is megvizsgálnunk.

– Ahhoz, hogy kézzel írjunk, a szemnek és a kéznek együtt kell működnie – válaszolta kérdésünkre Sósné Pintye Mária, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kara fonetikai és logopédiai tanszékének munkatársa. – Úgy szokás mondani, hogy a szemek szeretettel figyelik a kezeket. Ez elengedhetetlen, ha ugyanis nem figyeljük a kezünket, az írás szétesik. Ha a számítógépen gépelünk, és írás közben a monitort figyeljük, a mozgás és az eredmény nyomon követése szétválasztódik. Emiatt e kétféle írás eltérő agyterületeket mozgat meg.

Az eltérő agyi aktivitás hátterében az állhat, hogy kézírás közben folyamatosan hasonló kézmozdulatokat ismétlünk. Hurkokat kanyarítunk,  és hullámokat rajzolunk. Ezen ismétlődő ujjmozdulatok több, a gondolkodásban, a munkamemóriában és a nyelvi képességekben is szerepet játszó agyterület gyakori működésének következtében jönnek létre, írja a The Wall Street Journal. Így ezek az idegsejtcsoportok gyakran aktívak, magyarul fejlődnek az általuk irányított képességek is.

– A kézírás tanulása közben a nyelvi, a vizuális és a motoros képességek összekapcsolása és ezzel együtt az értük felelős agyterületek közötti idegi összeköttetések megerősödése történik. E képesség kialakítására a jelenlegi modern életkörülmények közepette a kézírás a legjobb módszer – véli Sósné Pintye Mária. – A közoktatás XVIII. századi bevezetése, tehát az általános írástudás elterjedése előtt a mindennapi életben sokkal fontosabb volt a szem és a kéz együttműködése. Minthogy gyakran az emberek élete múlt e képességen, az írás hiányában is elsajátították azt. A helyzet azonban mára gyökeresen megváltozott. A kézírás elhagyása így szerintem súlyos pedagógiai hiba.

Egy sokszor idézett vizsgálatban olyan elsősöket választottak ki, akik mindössze tíz-tizenkét betűt tudtak percenként leírni. Hetente háromszor negyedórás írásórákat tartottak nekik kilenc héten keresztül. A kurzus végére kétszeresére nőtt az írási sebességük, de ami még fontosabb, szembetűnően fejlődött a fogalmazási készségük, a gondolataikat egybefüggő mondatok formájában tudták papírra vetni, számol be az eredményekről a The Washington Post. Itt a kézíráson és nem a folyóíráson volt a hangsúly, a részt vevő gyerekek ugyanis nyomtatott betűket írtak kézzel.

E tanulássegítő hatás az agy működésében is tetten érhető. Az Indiana Egyetem kutatói gyerekeket és felnőtteket vizsgáltak az éppen aktív agyterületeket kimutatni képes mágneses rezonancián alapuló képalkotó berendezés (MRI) segítségével. A vizsgálat előtt a gyerekeknek új betűket tanítottak. Egy részüknek csak mutatták a betűket, másoknak kézzel le is kellett azokat írni. Az eredmények azt mutatták, hogy azok agyi aktivitása, akik le is írták a betűket, sokkal intenzívebb volt.

A kézírás hiánya az írásnál sokkal távolabb mutató mentális nehézségeket is okozhat.

– A kézzel keveset író gyerekeknek gyakran rosszabb a szem-kéz koordinációs képességük. Rutinvizsgálatok alkalmával a rossz szemmozgásuk miatt kiszűrt gyerekek közül sokakról kiderül, hogy rengeteget számítógépeznek – mondja Sósné Pintye Mária. – A monitor, bár virtuálisan teret is képes megjeleníteni, mégiscsak sík felület, így nem készteti a szemet arra, hogy közelre-távolra fókuszáljon. Ezenkívül a szem és a kéz együttműködését sem kívánja. Az a képesség, amelyet nem gyakorlunk, nem fejlődik, így a látás és a kézmozgás koordináltsága gyengén fejlett marad.

A hatás ellentétes irányú is lehet. Egyes neurológiai betegségek miatt a kézírási képesség romolhat. Az íráskép vizsgálata így a betegség korai diagnózisát teheti lehetővé. Ilyen például a disztónia, amely előrehaladott állapotban a mozgási képességek drasztikus romlását okozza, kezdeti stádiumban azonban csak a finom mozgásokat, például az ujjmozgást, ezáltal a szépírást érinti. Ugyancsak gyakran vannak írási nehézségeik a figyelemhiányos hiperaktivitással küzdő gyerekeknek, a diszlexiások pedig a vizsgálatok szerint könnyebben tartják a szórendet és a helyesírást, ha kézzel írnak.

Bár a kézírás eltűnése kapcsán szinte kizárólag az iskoláskorú gyerekeket érő hatásokat szokás emlegetni, a felnőttek kézzel való írása hasonlóan fontos lehet gondolkodásbeli frissességük megőrzésében. Akik felnőttkorukban más írásrendszerek karaktereit sajátítják el, például kínaiul vagy cirill betűkkel tanulnak kézzel írni, egyéb területeken is felülmúlhatják kortársaikat.

Sokan fel is ismerik a kézírás hiányából fakadó hátrányokat, így egyes szakértők Amerikában a zsinórírás iránti érdeklődés újbóli feléledését jövendölik. Ők részben azok a szülők, akik idősebb gyermekeik tanulási nehézségeit próbálják a kézírás újratanításával orvosolni, részben a saját elvesztett írástudásukat akarják visszaszerezni. Talán nem meglepő, hogy akár föltámad a kézírás, akár nem, a papírnak ebben már nem sok szerepe lesz. Az írástanító tanfolyamok és módszerek legtöbbje már okostelefonok és táblaszámítógépek érintőképernyőjén működik. A program pedig azonnal javítani is tudja a gyakorlatlan betűvetők vonalak közül kicsúszó hurkait.