Az óvodától az érettségiig - még egy kisfilm a Waldorf-útról

A betűk világa a Waldorf-iskolákban

Írás és olvasás a Waldorf-iskolában

Ismét egy kis videóval jelentkezem, ahol Vekerdy Tamás az írás és olvasás kérdéséről beszél. Egy kicsit tovább is gondolja a témát, mert nem minden olvasás értő olvasás.
A Waldorf-pedagógiának egyik alapgondolata, hogy a gyerekeket ne kényszerítsék a teljes iskolaérettség elérése előtt arra, hogy írni és olvasni tanuljanak. Az emberiség fejlődését követve a képtől jutnak el a gyerekek a betűig. A betűk mesékkel, versikékkel vannak bevezetve, megjelennek rajzon és mozdulatban, a tanulás így nem puszta absztrakcióra épül.
A gyerekek először a nagybetűkkel ismerkednek meg, első osztály végére ezekkel tudnak írni. Második osztályban követi ezt a folyóírás. Ezen idő alatt kiderül, hogy kiknek vannak írás- és olvasási nehézségei, milyen fejlesztés javasolt számukra. Mindenkinek szeretettel ajánlom még a Waldorf-iskolák kerettantervét, ahol bővebben olvashat bárki bármelyik tantárgyról, azok oktatási-nevelési céljairól (waldorf.hu)

Waldorf-iskolák "az oktatás világában"

Újabb kis összefoglaló a Waldorf-iskolákról, talán itt elhangzik néhány olyan kérdés, amit ti is feltennétek... Persze vannak hozzá válaszok is :)

Számolás - mozgás - ritmus

Egy kis ízelítő abból, hogy a Waldorf-iskolában a hagyományos tantárgyak sem egészen hagyományosak...
https://www.youtube.com/watch?v=4bgGsfgQ_9c

Keresztnév:*
E-mail cím:*

Reggel a Waldorf-iskolában

Amikor valaki betoppan egy főoktatásra valamelyik Waldorf-iskolában, azt tapasztalja, hogy a nap nem házi feladatok ellenőrzésével, feleléssel, vagy a napi tananyag átvételével kezdődik, hanem valami egészen  mással. A gyerekek fohászt mondanak, énekelnek, furulyáznak, labdát dobálnak, és más hasonló tevékenységeket folytatnak. Ezeket elolvasva különösnek tűnhet a Waldorf-pedagógia ezen sajátossága, s lehet, hogy egy órát látogatva ugyanilyen furcsa érzéseket kelt, amennyiben nincs utána egy közös visszatekintés az osztálytanítóval. Mert szép-szép, de mikor tanulnak a gyerekek? Mi értelme ennek a reggeli szórakozásnak?
Minderre a magyarázatot most megláthatjuk-meghallhatjuk az egyik legöregebb magyarországi Waldorf-iskola remek osztálytanítójától. Érdemes megnézni az óvoda iránt érdeklődőknek is, hiszen a ritmusnak, ismétlődésnek, az éneknek és mozgásnak ott is hasonlóan hangsúlyos szerep jut, így készítve elő, alapozva meg az iskolai éveket.

Ki volt Rudolf Steiner?

A Waldorf-pedagógia kapcsán megkerülhetetlen Rudolf Steiner neve, hiszen nemcsak az első Waldorf-iskola létrehozója volt, hanem neki köszönhető az a szellemi világ- és emberkép, amely - a nevelésen túl - az élet számos más területén is megmutatkozott. A Rudolf Steiner nevéhez fűződő antropozófia így a művészetekben, a gyógyászatban, a pedagógiában és gyógypedagógiában, a mezőgazdaságban és a társadalmi kérdések terén is újat hozott a 20. század elején, s mai napig bizonyítja ennek a szemléletnek termékeny mivoltát.
Nem szeretem azt a szót, hogy "alapmű", de aki a Waldorf-mozgalom iránt érdeklődik (legyen szülő vagy tanár), annak érdemes időben megismerni Rudolf Steiner szellemi és gyakorlati örökségét. Erről szól az alábbi film, amit nem is olyan régen vetített a Duna Tv.

Formarajz és kertművelés

A formarajzzal és a kertműveléssel végére érünk a különleges Waldorf-tantárgyaknak. A későbbiekben – talán ugyanilyen rövid sorozat formájában - majd szeretnék még megosztani pár gondolatot azzal kapcsolatban, hogy bár a többi tantárgy neve lehet ismerős, a Waldorf-iskolában viszont nem egészen azt takarja, mint máshol (színjátszás, kézimunka, kézművesség, vallásóra stb.)

Szerencsés esetben a Waldorf-iskolákhoz kapcsolódik egy iskolakert is, amit a diákok hagyományos eszközökkel, természetes módon, vegyszermentesen művelnek, gondoznak. (Messzire vezetne most bemutatni a – szintén Rudolf Steiner nevéhez köthető – biodinamikus gazdálkodást, melyet, ha egészében nem is, de annak elemeit előszeretettel alkalmazzák az iskolai „gazdaságokban”.)

A munkák itt természetesen az év körforgásához igazodnak, mindennek van határozott ideje. Ez azt jelenti, hogy a „dologtalan” téli napokon nem pusztán elméletet tanulnak a gyerekek, hanem pl. főznek az általuk megtermelt zöldségekből. A 6. osztálytól önálló tantárgyként megjelenő kertművelés egyik tetőpontja, hogy a diákok 9. osztályban részt vesznek egy több hetes mezőgazdasági gyakorlaton, ahol egy gazdaság munkájába tekinthetnek be, s válhatnak a mindennapi tevékenységek aktív részesévé.

A kertművelésről ld. még:

 http://waldorf-godollo.hu/kertmuveles/

http://www.biokontroll.hu/cms/index.php?option=com_content&view=article&id=913:kertmveles-waldorf-iskolakban&catid=320:biodinamikus-gazdalkodas&Itemid=127&lang=en

A formarajz kapcsán meg kell jegyezni, hogy a Waldorf-pedagógia határozottan elkülöníti a festést és a rajzot. A festés vagy a krétával történő rajzolás során olyan művészi tevékenységet folytatnak a gyerekek, ahol nincsenek éles kontúrok, határvonalak és ahol a színeknek kiemelt szerep jut. Ezzel szemben a formarajz az írás és a geometria alapját jelenti. A korábban bemutatott euritmia a formarajzzal és a geometriával is szoros kapcsolatban van. A gyerekek a térben valamilyen formát alakítanak ki, így pl. egy kör nem csak kézzel rajzolható meg, hanem a térbe is beleírható mozgás által, vagy megjeleníthető egy körben álló csoporttal is.

Húsvéthoz közeledve a formarajzról gondolkodva önkéntelenül is eszembe jutott a hagyományos magyar tojásdíszítés, az írókázás technikája, ami nevében is utal arra, hogy az itt megjelenő formákat a tojásra „írta”, „írókázta” készítője.

A szolnoki iskolának köszönhetően pedig képileg is megtekinthető, hogy hogyan lesz a formarajzból írás, és hogyan lesz geometria.

Keresztnév:*
E-mail cím:*

A Bothmer-gimnasztika

Mozgással kezdtem, mozgással folytatom. Az euritmia mellett a Bothmer gimnasztika is a Waldorf-pedagógiához köthető. Az első Waldorf-iskola tornatanára volt az a Fritz von Bothmer gróf, aki az általa kidolgozott gimnasztikagyakorlatokkal az akaraterő fejlesztését és a térélmény elmélyítését tűzte ki célul. Ennek a gyakorlatrendszernek a kidolgozására Rudolf Steinertől – a Waldorf-pedagógia megalapítójától, az euritmia megalkotójától – kapott megbízást. A mozgásórák az első két osztályban még körjátékokként, ritmusos játékokként jelennek meg, harmadik osztálytól van igazi torna. Fontos, hogy ne üres testmozgás valósuljon meg az órákon, ezért pl. mesterségeket, vagy állatmozgásokat utánoznak a gyerekek. A gyakorlatokhoz történetek kapcsolódnak. 6. osztálytól egyre fontosabb szerep jut a merészségnek és az ügyességnek. A hagyományos – testneveléssel kapcsolatos – célkitűzésekkel szemben viszont itt nem a mások legyőzése a cél, hanem az öröm, magának a teljesítménynek az öröme. (A „Szabadságra nevelés” c. könyv alapján) Az egyes gyakorlatoknak számos hozadéka van „átvitt értelemben” és szociális szempontból is. Ezekről bővebben szól az alábbi film.

https://www.youtube.com/watch?v=ets9QRp-ifE

Még néhány szó a Waldorf-pedagógiáról…

Ígéretemhez híven folytatom a Waldorf-pedagógia bemutatását, annak tantervi sajátosságait helyezve a középpontba. Szeretném az elején valahogy megfogalmazni, miért nem egy egyszerű különcködés a Waldorf-iskolák számos egyedi tantárgya.

Komoly embertani alapjai vannak annak, ahogyan a Waldorf-iskolák 12 évfolyamának tananyaga felépül. A pedagógia figyelembe vesz számos tényezőt, közülük is kiemelt szerep jut az életkori sajátosságoknak, a gyakorlatban pedig fontossá válik a temperamentumok ismerete. A sok különösnek tekinthető tantárgy (formarajz, Bothmer gimnasztika, euritmia, kertművelés) és a hangsúlyos művészeti oktatás elengedhetetlen az egészséges emberi fejlődés szempontjából.

Mert milyen az egészséges, teljes ember?

Kezdjük talán inkább azzal: Milyen az állat?

Az állatoktól sok dolgot kívánt már meg az ember: a sasnak éles a szeme, a kutyának kitűnő a szaglása, az ökörnek a teherbírása elképesztő, és még sorolhatnám… Amikor a gyerekeket egyoldalúan fejlesztve neveljük, akkor valami egészen állati dologra kárhoztatjuk, azt akarjuk, hogy specializálódjon, hogy már egészen kicsi korától legyen „szakterülete”, melyben remekel, ami miatt büszkék lehetünk rá, amit mi hasznosnak ítélünk, vagy társadalmi szinten a boldogulás alapjának tekintünk. A kizárólagos intellektuális nevelés így bizonyos szintig éppen állatiasít, hiszen egyoldalúságot hordoz.

A Waldorf-pedagógia alapját az az embertan adja, amely az ember – s így a gyermek - lényét egy négy lénytagból álló egységként kezeli. A fizikai test az ásványvilághoz kapcsolódik, hiszen a többi lénytag nélkül (holttestként) egy darab kőhöz hasonlít, ami nem él, nem érez és nem gondolkodik. Az étertest - amelyet élettestnek is szokás hívni - átszövi, élettel hatja át a fizikai testet, ez a lénytag a növénnyel rokon, hiszen a növény is él, de csak „vegetál”, tehát nem érez, nem gondolkodik. Ezután következik az asztráltest, mely az állatvilággal mutat rokonságot, hiszen ez az a lénytag, ahol az ember ösztönei, vágyai lakoznak. A legfelsőbb részünk az én, ami által elkülönülünk az alattunk álló ásványi, növényi, állati birodalmaktól, ami által gondolkodunk és emlékezünk.

Az érzékszerveket is sokkal árnyaltabban kezeli a Waldorf-pedagógia, s ügyel arra, hogy az érzékelést megfelelően gondozzuk, fejlesszük az oktatás során. Így a hagyományostól eltérően a Waldorf-pedagógia 12 érzéket különböztet meg: tapintás, élet-érzék, sajátmozgás-érzék, egyensúly-érzék, szaglás, ízérzék, látás, hőérzék, hallás, beszéd-érzék, gondolat-érzék, Én-érzék. Egy felsorolás nem túl sokat mondhat az olvasónak, a bővebb kifejtésnek pedig nem ez a tere, így valahogy a kettő között próbálok találni egy példát:

A hallás érzéket talán nem kell külön bemutatnom, hiszen már biológia órákon is sokat hallhattunk pl. a fül felépítéséről. Az sem titok, hogy a hallási problémák komoly gondot okoznak a beszédfejlődés szempontjából. Természetesen azt is tudjuk, hogy a hangos zene – erre még a különböző kütyük is figyelmeztetnek – károsítja a hallásunkat. Akkor mivel mond többet a Waldorf-pedagógia?

Gondoljunk el egy gyermeket, aki elvonul a szobába és befogja füleit, hogy ne hallja szülei veszekedését. Itt nem pusztán arról van szó, hogy túl hangosak, hisz a gyerek lehet hogy épp fülhallgatót tesz fel, valami üvöltős zenével. Miért fogja be mégis a füleit bármily módon? Meg akarja kímélni magát a szavaktól, amiket szülei egymás fejéhez vágnak. Igen, a Waldorf-pedagógia szemlélete szerint a hazugságok, a gyűlölet szavai éppúgy károsítják a „hallást”, mint a dübörgő hangfalak.

Aki szívesen olvasna a 12 érzékről, az érzékelés folyamatáról, annak meleg szívvel ajánlom egy holland orvos, Albert Soesman „Tizenkét érzék” című munkáját, mely mély tartalmakat hordoz közvetlen, élményszerű stílusban.

Ami végül – a hosszúra nyúlt bevezetőben – nem kerülhető meg, a Waldorf-iskolák közismert jellemzője, miszerint a fej, a szív és a kéz iskolái. Ez azt jelenti, hogy ugyanolyan hansúllyal kezeljük a gyermeki lényben működő alaperőket: a gondolkodást, az érzést és az akaratot. Az egyes tárgyak esetében lehet az egyik vagy másik alaperő domináns, alapvetően azonban egy-egy tárgy tanításán/tanulásán belül is jelen van mindhárom.

A különleges tárgyak bemutatásában első állomásunk az euritmia. Ez egy mozgásművészet, melynek alapját a hangok, a hangzók adják. Ezért szokták „látható beszéd”-nek nevezni. Minden hangzó kifejezhető egy mozdulattal, az euritmia során ez jelenik meg. Euritmiával megjeleníthető egy mese, vers, vagy akár egy zenemű is. Az euritmia már az óvodai foglalkozások során megjelenik, s elkíséri a diákokat iskolai éveik végéig.

Mivel elég nehéz az euritmiáról szavakban szólni, talán többet ad, ha egy kis vizuális segítséget adok hozzá. A kis videó a kezdeteket mutatja be, de a youtube-on sok hasonló látható, különböző korosztályok szereplésével. A színpadi euritmiát bemutató filmek pedig felvillantják, milyen magas művészi szintig vezethet az út.

A következő alkalommal folytatom a tantárgyak sorát a Bothmer gimnasztikával és a formarajzzal.

Keresztnév:*
E-mail cím:*

Film a Waldorf-iskolákról

A Waldorf-iskolák jobb megismeréséhez szeretném ajánlani az alábbi filmet. Időtartama 1 óra, s természetesen ez sem lehet elegendő a teljes kép megalkotásához, de bepillantást enged a Waldorf-iskolák mindennapjaiba, annak sok fontos elemét kiemelve. Szánjátok rá az időt, megéri!

https://www.youtube.com/watch?v=-3_KDLWKE-U